A növényi alapú táplálkozás

A növényi alapú étrend egy táplálkozási törekvés, amelynek célja az állati eredetű (húsok, húskészítmények, tej, tejtermékek, tojás), továbbá a feldolgozott élelmiszerek (lisztek, cukrok, olajok) háttérbe szorítása és többnyire nyers, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott növényi eredetű élelmiszerek (gabonafélék, hüvelyesek, gumósok, gyümölcsök, zöldségek) étrendbe történő beépítése. Viszont nem beszélhetünk egységes étrendről, mivel a táplálkozási irányzaton belül az étkezési szokások jelentősen különbözhetnek. A szemivegetáriánus étrend a tejtermékeket, tojást, szárnyas húsokat és a halakat tartalmazza, de nem szerepelnek benne a vörös húsok. A pesco-vegetáriánusok húst nem, de halakat fogyasztanak. Egy lakto-ovo vegetáriánus gabonát, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, magokat, diót, tejtermékeket és tojást fogyaszt, de nem tartalmaz az étrendje húst, halat és szárnyast. A lakto-vegetariánus a húson, halon és szárnyason kívül, nem eszik még tojást sem. A teljes vegetáriánus vagy vegán étrend semmilyen állati húst és semmilyen állati eredetű terméket nem tartalmaz.

A teljes értékű növényi táplálkozásba (WFPBD – Whole Food Plant-Based Diet) tartoznak a nem feldolgozott és teljes értékű, főtt vagy nyers termékek. Ennek a fajta étkezésnek az alapját a finomítatlan, vagy csak kis mértékben finomított növények, gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek adják. A teljes értékű növényi étrend egészségre gyakorolt hatását nem lehet összehasonlítani a vegán junk food, más néven egészségtelen gyorsételeken alapuló vegán étkezés hatásával, ahol nagy eséllyel alakulhatnak ki hiánybetegségek is. Az energiabevitel egyensúlyban tartása; a kiegyensúlyozott tápanyagbevitel és a különböző zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék és magvak átgondolt fogyasztásának kellene megvalósulnia.

A növényi alapú étrendre való áttérés leggyakoribb okai: etikai, ökológiai, ökonómiai, politikai, állatvédelmi vagy spirituális, illetve egészségügyi problémák miatt váltanak át a hagyományostól eltérő étrendek valamelyikére.

A növényi alapú étrendek lehetséges előnyei:

  • alacsonyabb energiabevitel
  • állati fehérjék csökkentése
  • emelt növényi rostbevitel
  • magasabb C-vitamin és E-vitamin bevitel
  • több növényi eredetű, biológiailag aktív anyag (polifenolok, karotinoidok) bevitel

A növényi alapú étrendek lehetséges veszélyei:

  • elégtelen fehérjebevitel
  • alacsony esszenciális zsírsav bevitel (alfa-linolénsav, DHA, EPA)
  • elégtelen vas, cink és kalcium bevitel
  • B12-vitamin hiány
  • növényi antinutriensek

Az étrend összeállításának szabályai:

NyersanyagokAjánlott napi adagok
Gabonafélék5-6 adag/nap (1 adag = 40-50 g tészta, rizs/1 vékony szelet kenyér/1 kifli)
Száraz hüvelyesek (bab, borsó, lencse)2-3 adag/nap (1 adag = 40-50 g száraz hüvelyes)
Zöldségekmin. 4 adag/nap (1 adag = 100 g friss/főtt/párolt zöldség)
Gyümölcsökmin. 3 adag/nap (1 adag = 1 közepes gyümölcs vagy 100-150 g)
Diófélék, magok1 adag/nap (1 adag = 28-30 g)
Növényi alapú italok (pl.: szója, mandula, kesudió)3 adag/nap 1 adag = 250 ml)
Friss fűszernövényekTetszés szerint

A növényi alapú étrend a legtöbb vitamin esetében az ajánlott napi beviteli értéket kielégítheti. Elégtelen bevitel elsősorban többnyire az állati eredetű ételekben megtalálható B12- és D-vitamin esetében alakulhat ki. Mindkét vitamin esetében a megfelelő mennyiség biztosításához vegán táplálkozásnál dúsított élelmiszerek és/vagy étrendkiegészítő fogyasztása szükséges. Az ásványi anyagokat tekintve a kalcium, a vas és a cink bevitele jelenthet nehézséget, melyben az étrend magas rost- és fitáttartalma is szerepet játszik a felszívódást rontó hatás miatt. A hiány megelőzése tudatos étrendtervezést igényel, és javasolt dúsított élelmiszerek fogyasztása, szükség esetén pedig étrendkiegészítő szedése. Összességében elmondható, hogy csak akkor ajánlott vegán életmód mellett elköteleződni, ha az egyén egy változatos, teljes értékű növényi alapú étrendet tud kialakítani, amivel az összes vitamint és ásványi anyagot képes biztosítani a szervezete számára. Tudatos étrendtervezés és egyes tápanyagok esetében dúsított élelmiszerek és étrend-kiegészítő fogyasztása szükséges az ideális tápanyagszükséglet fedezéséhez. A megfelelő vegán étrend összeállításához célszerű dietetikus szakember segítségét kérni.

Írta: Sebestyén Kitti

Forrás: Sebestyén Kitti (2020). Étkezési szokások vizsgálata a vegán életmódot folytatók körében