- Fejfájás,
- ingerlékenység,
- hangulatváltozások, depresszió,
- alvászavar,
- szédülés,
- koncentrációs zavar,
- mellfeszülés,
- menstruációs ciklus megváltozása,
- súlygyarapodás,
- vizesedés (ödémásodás),
- bőr és szemszárazság,
- hajhullás,
- fokozott szőr növekedés
és még több más tünet is összefüggésbe hozható az ösztrogén dominanciával.
Az ösztrogén vegyületek számtalan, szerteágazó élettani hatással rendelkeznek, melyek a szteroid hormonok csoportjába tartoznak. Legismertebb tulajdonságuk a női nemi jelleg kialakításban betöltött szerepük. Legfontosabb típusaik:
- ösztron vagy E1,
- ösztradiol, vagy E2
- ösztriol, E3.
Az ösztradiol (E2) tulajdonképpen a fiatal nőkben lévő szteroid hormon, mely felelős a női nemi jelleg kialakításáért. Fontos hatásuk van a méh nyálkahártyájára és izomzatára is, a hüvely hámjára, a mellekre, a nőkre jellemző zsíreloszlásra. Ezen túl azonban az ösztrogének hatással vannak a test minden sejtjére. A fiatalság hormonjának is hívják, ez a hormon csökken az életkor előrehaladásával. Az E2 endokrin hormon, mivel a petefészek termeli és a vérbe bocsájtja ki., ugyanakkor parakrin hormon is, mivel a vérben lévő tesztoszteronból aromatáz enzim segítségével az egyéb testi sejtekben is keletkezhet. Nőkben a menopauza bekövetkeztével az E2 szintje lényegesen csökken, mivel a petefészkek nem termelik többé. A menopauza bekövetkeztével a mellékvesék által termelt androsztendionból és tesztoszteronból a perifériás sejtekben aromatizáció útján nagy mennyiségű ösztron és kevés ösztradiol képződik. Mind az ösztron, mind az ösztradiol nagy affinitást mutatnak a sejtek ún. ösztrogénreceptorai iránt. A sejtekhez kötött mennyiségüket nagymértékben befolyásolja a szövetközti térben és a vérben lévő progeszteron (P4) mennyisége. Alacsony progeszteron szint esetén nagyon erősen kötődnek az ösztrogének a sejtek ösztrogénreceptorához, és így kiváltódik az ösztrogén hatás.
Az ösztrogén dominancia nem egyszerűen magasabb ösztrogénszintet jelent, hanem az ösztrogén progeszteron arány eltolódását a fiziológiástól az ösztrogén javára. A jól ismert ösztrogénhatásokon túl hatással vannak a csontrendszerre, a szív és érrendszerre, az immunrendszerre. Jelentős a szerepük a gyulladásos és autoimmun betegségekben szív érrendszeri betegségekben, allergiákban, pajzsmirigy betegségben. Szinte minden kórfolyamatban részt vesznek. A májban az ösztrogének egymásba átalakulhatnak. A fiatal nőkre jellemző E2 átalakul E1-é azaz ösztronná. Ennek aktivitása kisebb, mint az E2, kevésbé okozza a másodlagos nemi jelleget, tehát azon a területen inkább az ösztrogén hiány tünetei jelennek meg, míg a test többi részén az ösztrogén felesleg.
Az ösztrogén dominancia nem csak a nőket érinti, hanem a férfiakat is. Pl máj betegségekben kifejezett lehet az ösztrogén hatás. Az ún. pók naevusokat is ösztrogén hatásnak tulajdonítják.
Összefoglalva az ösztrogén dominancia nem egyszerűen több ösztrogént jelent, hanem az ösztrogén progeszteron egymáshoz való nem megfelelő arányát jelenti. Egyaránt érinthet férfiakat és nőket, mivel a tesztoszteron aromatizációval ösztradiollá, míg a mellékvese által termelt androszténdion inkább ösztronná alakul. Mind az ösztron, mind az ösztradiol, progeszteron hiányában erősen kötődik a sejtekhez és így a vérben nem biztos, hogy emelkedett ösztrogénszint lesz. Stressz hatására fokozódik az aromatáz aktivitása, emiatt fokozódik az ösztrogén termelődése.
Az ösztrogénnel kapcsolatos kérdéseket tovább bonyolítja az, hogy az ösztrogének milyen útvonalon (C2, C4, C16) bomlanak le, azaz milyen metabolitok keletkeznek. Lehetnek olyan anyagok melyek inkább védő tulajdonsággal bírnak, míg mások a betegségek létrejöttét segítik.