A FODMAP diétáról

A vékonybélben az emésztés hatására a poli és oligoszacharidok (ha bontható az emésztő enzimek által) először diszacharidokká, majd a vékonybél bolyhokon elhelyezkedő hámsejtekben monoszacharidokra bomlanak és így szívódnak fel. Ha az emésztőenzimek nem képesek lebontani a szénhidrátokat, vagy a bélhámsejt nem tudja azokat felszívni, azt az erjesztő baktériumok fogják lebontani, ami ozmotikus hasmenéssel és gázképződéssel jár. A fel nem szívódott, vagy meg nem emésztett szénhidrát átjut a vastagbélbe is, ahol szintén erjesztés által bomlanak le.

A FODMAP (Fermentable Oligosaccharide, Disaccharide, Monosaccharides And Polyols, azaz erjeszthető mono, di, oligoszacharidok és cukoralkoholok) diéta kizárja a fruktóz, vagy glukóz tartalmú zöldségeket és gyümölcsöket és más élelmiszereket. Sok gyümölcs a poliol tartalma miatt sem fogyasztható. Ezzel szemben engedélyezi a magas keményítő tartalmú zöldségeket, gyümölcsöket. SIBO esetén azonban a vékonybélben elszaporodott baktériumok erjeszteni fogják a keményítőt és a rezisztens keményítőt is.

Így a keményítő és vagy a rezisztens keményítő is a baktériumok elszaporodását fogja támogatni a vékonybélben annak minden következményével, úgy, mint puffadás, hasi fájdalom, rossz közérzet, fáradékonyság, hormonális zavar, agyi köd, kognitív képességek romlása, alvászavarok, székelési zavarok, stb. A vékonybél közelsége a kismedencében a hólyaggal és a női nemi szervekkel, azok gyulladását és vagy fokozott érzékenységét is okozhatják.

Sajnos a FODMAP diéta mechanikus követése azzal a kockázattal jár, hogy az engedélyezett, vagy éppen a javasolt keményítő és rezisztens keményítő fogyasztása lehetetlenné teszi a vékonybél gyógyulását.

Megtiltják a fruktóz és glükóz tartalmú gyümölcsök és a méz fogyasztását, melyek egyszerre kis mennyiségben fogyasztva már a vékonybél felső szakaszából (és a gyomorból is) felszívódva nem táplálná az elszaporodott kóros vékonybél flórát. A FODMAP diéta tehát engedélyez olyan anyagot, mint a keményítő, és sokszor feleslegesen tilt olyan anyagokat, mint a fruktóz, a glukóz és a galaktóz. Ezeknek a cukroknak a tiltása akkor szükséges, ha érzékenység van rá. Igaz a glukóz nagyon gyorsan emeli (emelné) a vércukor szintet, de kis mennyiségben a máj glikogén raktárát tölti a fruktózzal együtt. Fruktóz korlátozása egyéni érzékenységnek megfelelően fruktóz malabszorpcióban szükséges és teljesen ki kell iktatni aldoláz enzim hiányában. A galaktóz is nagyon jól tölti a máj glikogénjét. Sajnos miután a galaktózt a laktóz tartalmazza, ami egy diszacharid, azt a bélnyálkahártya sejtek sérülése esetén korlátozni kell.

Nagyon jó alap lehet az SCD diéta, melyet a múlt század elején dolgoztak ki, vagy még inkább az SCD diéta alapján kifejlesztett GAPS diéta. A GAPS diéta szükség szerint kiegészíthető a poliolok korlátozásával és a leggyakoribb allergéneket tartalmazó élelmiszerek kiiktatásával.

Az SCD (Specific Carbohydrate Diet)

Az emésztés utolsó fázisát a bélnyálkahártya sejtek végzik. A zsírt már nem szükséges tovább bontani, azt a lipáz és az epe elvégzi. A diszacharidok lebontását (szacharóz, laktóz, maltóz, izomaltóz) a diszacharidázok, a peptidek bontását a dipeptidázok végzik. 

A diszacharidok további bontás nélkül nem képesek felszívódni, így azt a baktériumok erjesztik. A monoszacharidok általában jól felszívódnak. Igaz, a fruktóz önmagában rosszul szívódik fel, de az élelmiszerekben a mellette lévő glukóz segíti a felszívódását. Az SCD diéta ezért engedélyezi a monoszacharidok fogyasztását, de nem engedélyezi a diszacharidokat, illetve azokat a szénhidrátokat, amelyek diszacharidokra bomlanak. A monoszacharidokból (glukóz, fruktóz, galaktóz) a természetes formákat engedélyezi, de nem engedélyezi az iparilag előállított cukrokat, melyek nem kívánatos összetevőket is tartalmaznak.

Az SCD diéta módszert Sidney Valentine Haas MD. gyermekorvos dolgozta ki, az 1900-as évek elején. Abban az időben sokféle bélbetegséget diétával gyógyítottak jó eredménnyel. Jó eredménnyel alkalmazták a cöliákiával kapcsolatban is. Az SCD diéta alacsony szénhidráttartalmú diéta, mivel nagyon sok magas szénhidráttartalmú élelmiszert kizár. A diéta zsírokra és fehérjékre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozásokat, csak általános útmutatót.